Re: rádiós workshop

                                               Szemlétek Fesztivál, 3. nap

 

 Tegnap a rádiósok, a Tilos rádió főszerkesztőjével kiegészülve, azt latolgatták, egy közös együttműködés esetén, mire lenne szükség. Elhangzott a közös fellépés, próbaidő-sugárzás(1 hónap) kérése az ORTT-től, a rádiósok (helyi) összefogása, a Tilos rádió bevonásával.

 

 De mindezek nem valósulhatnak meg, ha nincs egy közös koncepció, mely alapján elindulhatnak, nincs egy ember, aki összefogná ezt, akkor akármekkora is a szándék, az  nem vezet semmi jóra, mert az alapok nélkül nem lehet tovább építkezni.

 

 Szó volt még arról, hogy milyen technikai kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy az állomás egyáltalán működtethető legyen, és megvitatták azt is hogyan lehetne kihasználni az EKF 2010-es programot.

 

 Összességében véve, nagyon sok tanulsággal szolgált ez a három nap, talán kicsit előmozdította az együttműködés kezdeményeit, és ez már önmagában is nagy eredmény. Mint ahogy a workshop koordinátora fogalmazott:"Ennek az eseménynek országos visszhangja lesz". Úgy legyen?

 

Kristóf Ildikó, Witzl Tamás, Végh Ádám 

 

Re: rádiós workshop

                                       Rádios Workshop 2. nap

 

 A mai nap igazi csemege volt számomra, hiszen kipróbálhattam, milyen is a rádiózás! Kaptam egy mikrofont, fejhallgatót, és mellé kiváló beszélgetőtársakat. Sok mindenről szót ejtettünk, milyen szakra járok, annak mennyiben van köze a rádiózáshoz, szeretnék-e rádiózással foglalkozni, milyen volt a benyomásom az első napról.

 

 Tovább mélyítettük ismeretanyagunkat, mert ma már kicsit mélyebb kérdéseket feszegettünk. Ilyen volt többek között a mini, és közösségi rádiózás közti különbségtétel, a vételkörzet kérdése, a tartalom manipulálhatósága a mixelések által. Megállapították a különböző rádióktól érkezett főszerkesztők, hogy a rádióknak össze kéne fogniuk, kéne egy vezető, aki ennek a felelőse lesz, de ilyen ember még nincs.

 

 A frekvenciakérés nehézségeiről is szó esett, és abban egytértettünk, hogy sajnálatos az a tény, hogy az ilyen rádiók adása kevés ember számára elérhető. A végső konklúziója a mai napnak az volt, hogy a közönségnek lenne igénye több ilyen un. Minirádióra, de ezt csak összefogással lehet megvalósítani, egy közös frekvencián belűl.

 

Kristóf Ildikó, Witzl Tamás, Végh Ádám

 

rádiós workshop

                                                Szemlétek Fesztivál 2007

 

 A szemlétek fesztivál első napján a rádiós workshopban az alapvető rádiós kérdésekről esett szó: elsősorban a média fogalmát próbáltuk meghatározni, utólag kiderült, nem volt ez olyan könnyű mint ahogy elsőre látszott. Szó esett a háztáji médiáról, mint egy mindenki által művelhető hobbiról, kedvtelésről, hiszen nagyon kis befektetéssel el lehet kezdeni üzemeltetni egy kis állomást. A remixről, mint új médiaműfajról is szót ejtettünk/másodlagos szóbeliség; képek váltak a meghatározóvá/.

 

 Érintettük a közösségi rádiózás témakörét, feltéve egy alapvető kérdést: ?Miért kezd el az ember rádiózni"? Erre többféle válasz érkezett, ami számomra a legszimpatikusabb volt, az az, hogy el akarjuk juttatni a hangunkat több emberhez, mint amennyit a hangszálaink bírnának.

 

 Érdekes volt a témafelvetés, miszerint a médiát mennyiben befolyásolja, hogy mindenki rádiózhat, és a ?kicsik" mennyire résztvevői a médiának? Az is rádiózásnak számít-e, ha ha netán zenét nyitok-e meg, hiszen azzal is munka van.

 

 A végén alapvető fogalomtisztázás történt, a konkluzió pedig az volt: fogalom kiterjesztés történik a médiában, hiszen nagyon sok új dolgot kell definiálni, és arra jutottunk, hogy a rádiózás nagyon sok esetben pozíciót jelent, mégis próbálják fenntartani.

 

Kristóf Ildikó, Végh Ádám, Witzl Tamás

szemlétek 2007 DÍJAK

A Szemlétek Vízioaudiális Filmfesztivál és Művészeti Találkozó utolsó, vasárnapi napján végre mindenki megtudhatta, hogy a 41 versenyfilm közül, melyeket értékelte a zsűri, a diákzsűri illetve a közönség a legjobbnak.

A "Rejtekhely" jeligére beérkezett pályamunkák közül Klara Hajkova: Adam&Eva című animációja került ki nyertes alkotásként. A cseh hölgy ugyan nem volt itt, de díját - mely egy professzionális fényképezőgép és ehhez tartozó kellékek, illetve a hagyománnyá vált Szemlétek szobor - a szervezők már postára is adták.

A tematikai megkötést nem követő versenyfilmek közül végül a zsűri 3 díjat osztott ki, legjobb külföldi filmként Maya Zack: Mother Economy című filmjét emelte ki a zsűri. A film emellett a diákzsűri díját is kiérdemelte. Sajnos a tel aviv-i képzőművésznő sem tudott jelen lenni, így hasonló módon otthon lepi meg őt Kiss Éva tervezőművész installációja, és művészeti albumokból, technikai kellékekből álló Szemlétek csomag.
A legjobb hazai film díját Szabó Simon: Megyünk című munkája kapta, akik - Hartyándi Jenő felajánlása jóvoltából - egy nyári filmforgatásban vehetnek részt. A workshop során teljes technikai felszereltség és szakmai segítség biztosításával készítheti el a rendező új filmjét.
Legjobb animáció Gaál Fruzsina: Vízen című munkája lett, az alkotó egy professzionális LCD monitorral és egy rajzpaddal lett gazdagabb,melyek elmondása szerint hasznos kellékek munkája során.

A közönség által jutalmazott film Géczy Dávid: Hangár című filmje lett, a megjelent alkotók szintén Szemlétek csomagot kaptak, a díjat egyik szervezőnk, Tóth Barbara adta át.
A fesztivál létrehozói is kiemeltek egy alkotást, Taskovics Éva: Mérlegház című animált videófilmjét a már említett Kiss Éva által készített installációval jutalmazta csapatunk.

Gratulálunk minden alkotónak és további sikeres munkát kívánunk.
SmArt Csapat

BILK (Zágráb)

Szemlétek második nap

A pénteki nap is nagyon jól sikeredett, mind a filmek, a hangulat és a fűtés terén is.

A napot a második vetítőben kezdtem és eltöltöttem ott kb. 6 órát. Nem azért mert kényszerítettek rá, hanem mert bűn lett volna elmenni. Egyrészt: nagyon hangulatos kis puffszerű dolgok vannak, amik elég kényelmessé teszik az ottlétet, másrészt: magyar filmfesztiválok idei "nyerő" termését láthatta a közönség. Pl. a Cinefest, a Busho és a MAFSZ filmösszeállítását tekinthették meg az érdeklődők (jelentem nagy számban - kevésnek bizonyult az ülő alkalmatosság).
A szervezők, látva a tömeget megajándékoztak minket két "fűtőtesttel", amiktől egész kellemes lett a hőmérséklet. Voltunk néhányan, akik már annyira otthon éreztük magunkat, hogy mozgásunkra már a fetrengés kifejezést is alkalmazhatnánk :) .
A sok élvezhető alkotásból kiemelném az animációk közül a Pik A Nik (Martin Snopek) és a The Fable about a Nail (Marián Stano) kettőst. Mindkét film megnevettette a közönséget, mindenki átérezte a rosszúl elsűlt piknik résztvevőinek kétségbeesését, és a kis szög szomorú helyzetét.
A külföldi filmek között szerintem kiemelkedően jó volt a Melodrama (Filip Marczewski) című lengyel és az Offside (Erez Tadmor - Guy Nattiv) című izraeli alkotás.

Mégis a magyar filmek voltak azok, amiket tényleg közönségkedvencnek mondhatok. Ezek között is talán Szirmai Márton két filmje (Mecsek kincse, Szalontüdő), és a kerületi választás
választó halála esetén bekövetkező problémáit tárgyaló Egy szavazat (Simonyi Balázs - Tóth Banabás) vitte el a bizonyos pálmát.
Még ezen a helyszínen megismerhettük a 10 másodperces nanofilmek világát, és a műfaj kialakulásának történetét.

Az egyes vetítőben 7 körül követte el Gubacsi Gábor és Kövesi Gusztáv a Mithallarajzolóharajzolő elnevezésű performance-t. Bevallom, ezt vártam egész nap, és nem csalódtam. Érdekes és újszerű dolog volt, ötletes és vicces rajzokkal, eszméletlen jó sercegéssel.

A versenyfilmek sajnos nem maradtak meg bennem annyira, mint tegnap. Voltak természetesen olyanok, amik valóban tetszettek, de nem volt meg bennem az a húha érzés a vetítés után.
Tetszett az egyszerű dolgokat ötletesen bemutató Kocsi Olga: A négy elem című kísérleti filmje, és a Pamuki Krisztián - Lénárd Kata kettős által jegyzett " csalás nélkül" .
Ahogy újra átgondolom, bocs, mégis volt egy húha: Memory of Movement (Lovas Péter). Tetszett a mozdulatsorok egymásra vetítése a szomorkás zenével keveredve.

Más: ma a Másfél és a horvát Bilk zenél a Laborban, ne hagyjátok ki!




Méri

blog-gyakorlat

2007 Október 25 Csütörtök

Lebegés: (Uhrin Csaba)

Műfaji besorolása szerint ez egy feelingfillm. A lebegés ebben a filmben egy fiú lebegése, egy olyan fiúé, aki magányában ide-oda kapcsolgatva a tv-csatornák között önmaga élethelyzeteit éli meg, ide-oda csopong a mindennapok átlagos, szürke szituációi közt....
Egy számomra különösen érdekes pontja, az volt a filmnek, mikor a fiú az utcán sétálva, szinte testéből kilépve lebegne és a vele szembe jövő többi ember csupán árny volna.

Végül újra a TV néző fiút látjuk. Néha jó lenne ha önmagunkból kilépve láthatnánk a körülöttünk lévő világot.

Span Tamás: Hosszú időtöltés (kisjátékfilm)

Bár a film két rövid jelenetből áll, valójában hosszabb távra, egész élethelyzetekre vetítődik ki a mondanivalója.

Az én olvasatomban a két jelenet párhuzamba és ellentétes viszonyba is állítható egymással, mert bár két teljesen különálló élethelyzetet jelenít meg. A mocsár és az önfeledt nyugalommal eltöltött kikapcsolódás az ember azonos pillanataiban felmerülő párhuzamos gondolatainak megjelenítése, mert a leg kétségbeesettebb pillanatainkban mindíg elszámolunk magunkkal és saját életünk idealizált képeivel nyugtatjuk önmagunk, ám boldogabb perceinkben sem feledjük el a csobbanás képkockáin felmerülő párhuzamokat a kilátástalan helyzetekben felmerülő szürreális gondolatokkal.

gyakorlat teljesitése

A Szemlétek Versenyblokk I. Relytekhely keretén belül látott filmek némelyikéről szeretném elmondani a véleményemet!

Picit félve indultam neki a Zsolnay gyárnak, mert nem igazán tudtam, mi vár majd rám....

Izgalmas volt filmeket nézni, olyan filmeket, melyek a modern filmművészet, amimáció világába engednek betekintést nyerni.

Az első film,- Thomas Adamicka: Unsere Grenzen - azt hiszem, nagyon is felkavart.... Az idő és a tér zavaros volt számomra, a film alatt mindvégig az identitáskeresés, az azzal járó nehézségek és kis zolgáltatottság és a gyávaség fogalmai jártak a fefemben.( a műlábú lány kiszolgáltatott helyzete párosul a lány állapotától megilyedő, kezdetben még "kemény fiúk" megtorpanásásával. Azt hiszem, ez a film nem véletlenül került a Relytekhelyek kategóriájába, mert ebben a filmben igazából mindenki menekül mindenki, és főként saját maga elől.... Ilyen szemszögből nézve életünket, azt hiszem mai világunkban nagyon is aktuális a film mondanivalója!

Horváth Adrienn PTE-BTK intézményi kommunikátor szak II. évfolyam

Realistic Crew koncert / Szemlétek 2007

Péntek esti Hip-Hop a pécsi Zsolnay gyárban

2007. 10. 26-án az éj leple alatt a Realistic Crew lépett fel. A tömeg már este 9től várta az együttest. A Realistic Crew Chabz és Krizo szárnyai alatt 2001-ben alakult. Közép-Európa azon kevés bandái közé tartoznak, akik az absztrakt hip-hop zenei műfajt képviselik.

(A Fekete Kefe c. filmnek, a 36. Magyar Filmszemle fődíjas alkotásának a filmzenéjét ők komponálták, valamint megjelent egy Angliában is forgalmazott dupla lemezük. Ezeken túl már láthattuk őket Amon Tobin, és más hírességek oldalán is.)

A Realistic Crew zenei világát sötét, súlyos hangulatok, absztrakt hiphop- és triphop elemek szövik át elég szövevényesen...

A party-fotókon jól látszik, hogy a koncert sok látogatót csalogatott a laborba. A szervezők szintén bíznak a további sikerekben, hisz ez az este jól alakult. Az üres és hideg termet teljesen betöltötték, persze az italok is segítették a zenerajongókat, hogy még jobban érezhessék magukat.

Dana

2. nap

A második napra kicsit jobban beindultak a fesztivál programja, kevesebb volt az üresjárat, ami határozott javulást hozott a fesztivál hangulatában. Ami különösen jó ebben, az az, hogy a tegnapi nap folyamán megduplázódott az esély arra, hogy hangot adhassunk véleményünknek a szakmai beszélgetések keretében.

 

Kovács XRC Balázs és Lovas Péter fényes-hangos-tévés installációja ötletnek fura, a megvalósítás utána negyed óráig érdekes (a gyanútlan járókelőt, a tévék tetejére helyezett kamera ?mozgásérzékelője" által hangos zaj kísérte), majd a negyed óra elteltével sajnos szinte elviselhetetlenné vált a zúgásbúgás. Ekkor úgy éreztem, hogy legalább ezren vagyunk a gyárban, és mindenki a tévék előtt mászkál. Kicsit azért segített az idegek lenyugtatásában, hogy a gyárterem másik felén közben roppantmód igyekeztük hasznossá tenni magunkat a kihelyezett installáció keretein belül.

 

Aztán a rádiós workshop felénél az egyszer csak a fejünk mellé került hangfal gyakorlatilag lehetetlenné tette a verbális kommunikációt, de nemsokára elkezdődött a szakmai kerekasztal első része is a magyar filmek megjelenési lehetőségeiről. Személyes véleményem, hogy a daazo.com tényleg egy merész és kifejezetten hasznos kezdeményezés, bár én támogatnám, hogy legyen lehetőség arra, hogy a kisfilmeket nagyobb képaránnyal is meg lehessen tekinteni. Ezután (szinte törvényszerűen) megkezdődött a ?nem kapunk támogatást a rövidfilmekre" kesergés, ami az ilyen beszélgetések akkut betegsége. Nem feltétlenül szeretnék ennél jobban belemenni a kérdésbe, csak még annyira, hogy egyszer, mikor volt szerencsém beszélgetni Jancsó Miklóssal, ő azt mondta nekem, hogy ha folyton arra várok, hogy pénzt kapjak, akkor soha a büdös életbe' nem csinálok filmet.

 

A versenyfilmek harmadik blokkja szerintem eddig a legjobb, a zsűri szerint a legunalmasabb volt. Csátich Renátó: Emlékképek rövidfilmje című alkotása talán az eddigi legjobb a hazai produkciók közül, de úgy tűnik, a zsűri valahogy nem értékeli a kreatív, tartalmasabb munkákat. Számomra tökéletesen érthetetlen, hogy miért inkább a kísérletező, de rossz munkákat tartják a mezőny jobbik felének, míg a filmnyelvileg érettebb alkotásokról (félreértés ne essék, ezekből azért elég kevés van) szinte szó sem esik, vagy ha igen, akkor lehúzzák őket. Szép dolog a ?kortárs" gondolatok, de ez egy filmfesztivál.

bandi

Szemlétek warm-up est

Hát megvolt az idei Szemlétek első koncertje. Koncertje és nem koncertjei, mivel a programban feltüntetett második előadó, a Vuneny sajnos nem volt fellelhető a színpadon. Róluk tehát ennyit. A jelen lévő Sonar, viszont egy kezdéshez méltó kellemes, nem túl pörgős, felvezető chill hangulatot adott a fesztivál első estjének. A korrekt vizuál és a viszonylag kevés résztvevő- ami, remélhetőleg változni fog a következő napokra- családias atmoszférát kölcsönzött a programnak. A Sonar kellemesen elektronikus-pszichedelikus hangzásával többünkben a Colorstar zenei világát idézte fel, csak talán kicsit kevesebb spiritusszal. De tegnap este valahogy senkinek nem volt őrült tombolhatnékja, úgyhogy ez az apró erőtlenségnek azért mégsem nevezhető zenei jellemző nem volt zavaró. Bár valószínűleg ez szoros összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a Zsolnay Gyár bizony egy nehezen fűthető helyszín, és a jelenlévők jó része mozgásra kevésbé alkalmas szerelésben virított. Mindazonáltal reméljük, hogy a Szemlétek második napjával előbújnak vackaiból az audiovizuális ínyencek, és azon kell majd izgulnunk, hogy vajon beférünk-e a vetítőbe vagy éppen a koncerthelyiségbe.

Ell

egyszerű bloggolás

erre az emailcímre khannibal1.kata@blogger.com küldött anyagok automatikusan
felkerülnek a blogba... köszi a figyelmet... Üdvök: moderátor
Ha képet szeretnétek feltenni küldjétek erre az email-re: khannibal@tvn.hu

Szemlétek 2007 versenyfilmek elsőnap

Tegnap vetítették le a szemle első két versenyblokkjának filmjeit, melyek engem meggyőztek arról, hogy bizony nem lesz könnyű a zsűri dolga. Mind â rejtekhely témában és mind a tematika nélküli blokkban is színvonalas alkotásokat láthattak az érdeklődők.

Számomra minden film hozott valami mást, ami egyedivé tette, mindegyiknek meg volt a maga bája. A Hosszú csendek, rövid éjszakák (Tóth Barbara - Veres Attila) alatt egyfajta western feeling fogott meg. Ez valószínűleg a baljóslatú hangoknak (pl. tücsökciripelés) és a három karakternek köszönhető. Bevallom őszintén nekem nem tűnt fel, csak a stáblistánál, hogy a három ember tulajdonképpen egy ember. Ez vagy rossz megfigyelőképességemnek tudható be, vagy inkább azt mondom, ha magamat akarom menteni, hogy eszméletlen jó volt a színészi játék és a szakáll J. A fekete-fehér kép telitalálat a sejtelmes történethez. Voltak alkotások melyek nekem inkább a technikák sokszínűségét prezentálták, nem pedig egy valós, kerek sztorit. Rumann Gábor Én vagyok című kísérleti filmje tényleg az érzékszerveimre hatott. A hangok és a képek összhangban működtek, mint az a bizonyos gépezet. Talán voltak, akik nyomasztónak találták pontosan az előbb említett összhang miatt, de ez adta meg a film igazi mibenlétét és az én olvasatomban az emberi élet valóságát.

Akadt egy dokumentumfilm is így az első blokk végén, mely, mint ahogy a cím is mutatja Matuska Szilveszter biatorbágyi kontradikciójának történetét járja körül a fő helyszínen, Csantavéren (Szász Csongor). A filmben két forrást hallhatunk Matuska Szilveszterrel kapcsolatban, melyek közül csak egyikük tűnik igazán hitelesnek. A karakterek nem játszottak, ami néha olyan szinten érezhető, hogy az embernek muszáj elmosolyodnia. Szó van a mai Magyarország idegenekkel szemben tanúsított viselkedéséről, behívókról, disszidálásról. A csantavéri bicskáról szóló dal nálam plusz pont. Nekem mégis az animációs filmek jöttek át igazán, azok közül is Jáger Attila Quo Vadis?, és a külföldiek közül Klara Hajkova: Adam & Eva című alkotása, melyekről majd a többiek számolnak be. A vetítéseken kívüli terek is tényleg igazi látványosságok. A legérdekesebbek egyike a különböző videoinstallációk (hazai és külföldi alkotások egyaránt) és a Kovács Balázs - Lovas Péter kettős által összehozott modulált tv-k, ami ahogy észrevettem, a 10 éven aluli korosztály figyelmét is lekötötte

Méri

1. nap

Tisztára Sztalker! Itt zombifilmet/akciófilmet/posztapokaliptikus filmet/bármilyen filmet kell forgatni! Itt lehetne majd a nagy leszámolás? Eltekintve a filmes felhangoktól kábé tényleg ilyen most a Zsolnay Gyár, ami éppen ezért szinte tökéletes terep egy fesztiválhoz. Annak ellenére, hogy a szervezők remek munkát végeztek a gyárépületek belső megformálásával, mi látogatók nem nagyon tudjuk kitölteni a bazinagy tereket. Bár azt is nehéz megmondani, hogy hány valódi látogató van a sok szervező és alkotó mellett. Lehet, hogy tényleg csak kevesen vannak, ami még persze nem lenne baj, de a filmblokkról filmblokkra való mászkálás közben rohadtul hiányzik a fesztivál azon része, amit az oda látogatók visznek bele az egészbe. Nem tudom, érthető-e. Persze lehet, hogy csak nekem nincsenek barátaim.

A következőkben szeretném hangsúlyozni, hogy az én személyes véleményem fog következni. Az eddigi filmek többségével nem is az a fő bajom, hogy rosszak, hanem inkább, hogy számomra nem tudnak érdekesek lenni. Illetve csak kicsivel érdekesebbek egy teljesen érdektelen dolognál. Pusztán a példa kedvéért megemlíteném a Lebegés című filmet, ami jobb híján a ?feelingfilm" műfaji besorolást kapta a készítőitől. Maga az ötlet mondjuk 3-5 percben talán működne, de nem közel negyed órában. Egy egész kisfilmet ez nem tud elvinni. Egyszerűen, mert szerintem pusztán egy feelingből(ről?) úgy nem lehet forgatni, hogy a zenén kívül szinte semmilyen más elemet nem adok hozzá. Tudom én, hogy nincs igazam ? az hogy nekem milyen egy film, az nem a film hibája. Ráadásul a nagyon kísérleti dolgokra a legritkább esetben tudok csak nyitott lenni. Egyébként meg fogjam be, csináljak jobbat. Ez végülis egy fesztivál, vannak (és lesznek is még) kevésbé jó és jobb filmek is. Az Adam&Eva (Klara Hajkova) például az egyik legötletesebb animáció, amit az elmúlt időben szerencsém volt látni, emellett az Economy Mother(Maya Zack) látványvilágával és hát? költségvetésével is elég nehéz lesz versenyezni.

Emellett szinte általános tapasztalat, hogy a készítők a zenétől várják, hogy elviszik a film hangulatát, ami elég nagy tévedés. Ez a legtöbbször tényleg valami dögös, dübörgő hullám, sok basszussal, miazmás. A bajok ott kezdődnek, hogy kép, amit aláfest? gyenge, vagyis sokkal erősebb lesz a zene hatása, mint a képé. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy szerintem. A zsűri például, úgy tűnik, hogy határozottan más véleményen van ebben a kérdésben. A legmegdöbbentőbb ilyen élmény talán az Egyedül esete volt. De erről talán majd egy másik napon, másik poszton. A felüdülést nekem Jáger Attila Quo Vadis? című zenés animációja és Zalán Márk Így készült című werkfilm-paródiája jelentette. Őszintén remélem, hogy lesz még olyan filmesek, akik hasonló irányba indultak. Ezen két film alkotói ugyanis fel merték vállalni, hogy nekik a filmkészítés nem feltétlenül a nagy dolgok megmondásáról szól. Hanem mondjuk a humorról, és meg kell mondjam, sokkal jobban működött az ő filmjük, mint az enyhén depresszív, de legalábbis mély gondolkodásra kényszeríteni szándékozó zenére vágott sötét képek elegye. Amivel egyébként a filmek döntő többsége élt. Talán ezért is maradt meg ez a két film bennem ilyen erősen, mert mire sorra kerültek, már elképesztően eluralkodott rajtam a Bambi által már emlegetett ?inkább menjünk ki egy cigire" érzés. Pedig nem is dohányzom.

Persze a filmek mellet van még egy csomó más is, amit érdemes bejárni. Ami meg esetleg hiányzik, azt nekünk kéne pótolni.

bandi

Éhes vagy? Innerspace - szemlételrendelés Minden egy helyen! klikk!

Sonar

Zsolnay Elektro Party

2007.10.25-én este 22.00-i kezdettel a Zsolnay-gyárban a Sonar együttes lépett fel.
A pszichedelikus és elektro-instrumentális, többnyire számítógép alapú zenei lüktetés elektro-akusztikus zenei háttérrel és video dj performansszal látta el a közönséget.
Az együttes honlapján www.sonarmusic.hu a következő intrót olvashatjuk: "A zenekar 2004. decemberében állt össze azzal a céllal, hogy a tagok más-más zenei irányzatból szerzett tapasztalatait közösen egy a maguk világát tükröző hangzást hozzanak létre. A számok teljes mértékben közösen készülnek, egy apró grooveból, dallamból vagy zörejből kiindulva, amik később szerkezetet kapnak és a harmóniák, dinamikák, effektek adják meg a végleges képet, a SONARt."
Kezdetben a vártnál kevesebb érdeklődőt vonzott az esemény, a szervezők azonban optimistamód bíznak benne, hogy a következő koncertek sokkal sikeresebbek lesznek és az eddiginél is többen látogatnak majd el. Az előadóhelység akusztikája megfelelt a mindenkori elvárt kritériumoknak, mindamellett a fény- és hangtechnika sem maradt el. Mellesleg az egész épületet átjárta a zene; akik ott voltak, szemmel láthatóan egy remek estét tölthettek el...

Dana







______________________________________________________________________

Szemlétek versenyfilmek előzsűrizése

----------------------------------------------------------------------------------
kommentek:
Köszönet a sok magasszínvonaló alkotásért!
Tóth Barbara (szervező)
Előzsűri ajánlása a Szemlétek 2007 versenyprogramhoz

Péntek este lezárult a Szemlétek 2007-re beérkezett filmek előzetes válogatása. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy tagja lehettem a beérkező több, mint 70 filmet elbíráló zsűrinek. Az ez alatt szerzett élményeket, tapasztalatokat szeretném most néhány sorban megosztani.
A pályaművek nagyon széles skálán mozognak; érkezett a teljesen amatőrtől a fél-profin át egészen a diplomafilmig minden, mi szemnek ingere. Az alkotók személye is igen változatos, a magyar filmkészítők mellett egészen komoly számban neveztek külföldiek is (a teljeség igénye nélkül: érkezett film Németországból, Olaszországból, Angliából, Csehországból, Szerbiából, sőt még New Yorkból is). Egyszóval nem volt könnyű a válogatás, minden zsűritagnak akadt egy-két olyan ?kiskedvence?, amiről csak nehéz szívvel mondtunk le, de sajnos létezik egy rémség, aminek az a neve, hogy ?időkorlát? és ő kegyetlenül lecsapott ránk újra és újra. Viszont (talán épp ennek köszönhetően) a végül is versenybe került filmek egytől-egyig figyelemreméltó alkotások. Mind szerethető valamiért, sőt akad köztük nem is egy igazi gyöngyszem. Úgyhogy ha mást nem, azt garantálhatom, hogy ezek a vetítések nem a szokásos széknyikorgatós, ásítozós, ?inkább menjünk ki cigizni?-zős vetítések lesznek.
Kiemelnék néhány filmet (teljesen véletlenszerűen, nem értékítéletként), amikkel remélem mások kedvét is meghozom:
Katona András -Oláh Tamás: Egyedül c. drámája, egy tizenéves fiú kissé paranoid világát jeleníti meg. A filmhez küldött leírás szerint alkotói szintén tizenévesek, akik tiszta lelkesedésből anyuval/apuval a különböző szerepekben összehoztak egy helyes kis ?thrillert?. A filmnek azért vannak hibái, de Ó, Istenem, bár minden tizenéves (sőt bár minden amatőrfilmes) ilyen hibás filmeket csinálna (igencsak figyelemreméltó beállításokkal, jól kiválasztott színészekkel)!!!
Itt azért el kell mondjam, hogy a beérkező filmek megtekintése során rájöttünk néhány alapigazságra a filmezésről: először is, valaki legyen mindenképp skizofrén. Ez szinte elengedhetetlenül fontos, ha valaki amatőr filmet készít. Ha nem skizó, akkor szerelmi háromszögnek kell lennie. Persze a kettő együtt a legütősebb! Ha művészek akarunk lenni, akkor mindössze annyit kell tenni, hogy átrakjuk a képet negatívba. Az már egyben rögtön kísérleti is. Ha kicsit profibbnak érezzük magunkat, akkor a szereplőknek végig kötelező káromkodniuk. Ja! És teljesen mindegy, hogy a színésznőnk beszédhibás, fejhangon nyivákol vagy esetleg nem is beszéli a mi nyelvünket, a lényeg, hogy nagy melle legyen!
No, most, hogy kellően kigonoszkodtam magam, térjünk vissza a filmajánláshoz (tehát azon filmekhez, amik mindezt nem követték el):
Szabó Simon: Megyünk c. alkotása egy viszonylag egyszerű ötletre épül (két fiú elviszi kocsikázni a nagyit), viszont hihetetlen dumákkal a két főszereplő végig fönntartja a film kissé ironikus humorát. Csak a két színész miatt is érdemes megnézni a filmet, elképesztők.
Tóth Orsolya-Demeter Zsuzsanna: Kócember c. kisjátékfilmje nem csak ötletében remek (amit nem mondok el, nézzétek meg, he-he), de a kivitelezésében is látszik, hogy alkotói a maximális igényességre törekedtek.
Klara Hajkova: Adam&Eva c. animációja a tradicionális Ádám és Éva történetet meséli el, ötletesen, tisztára ?csehes, szocreál? stílusban kicsit másképp.
Géczy Dávid : Hangár c. filmje igazi kuriózum. Egy gengszter sztori kicsit Taratinósan, magyar ízekkel fűszerezve. Hibátlanul összerakott film remek operatőrrel, zseniális színészekkel. Csak jót tudok mondani róla, mindenkinek kötelező megnézni!

Október 28.-a az Animáció világnapja lesz. Az erre a napra összeállított versenyblokkal mi is ez előtt szeretnénk tisztelegni. Ebben a blokkban csak magyar és külföldi animációk lesznek megtekinthetők, melyek mind kiváló darabjai ennek a műfajnak.
Méltatnom kéne még kicsit a pécsi filmeket, (melyek természetesen mind zseniálisak, sőt, a legjobbak), de félek, az a vád érne, hogy hazabeszélek, úgyhogy nem teszem. Úgyis magukért beszélnek.

Egy szó, mint száz: tessék eljönni, szemeket jó tágra nyitni és csak élvezni ezt a négy napnyi vízióaudiális orgazmust!

blogbejegyzés/egyszerű

khannibal1.kata@blogger.com
email címre küldjetek emailt és az autómatikusan felkerül a bloggba, némi moderálás
után