2. nap

A második napra kicsit jobban beindultak a fesztivál programja, kevesebb volt az üresjárat, ami határozott javulást hozott a fesztivál hangulatában. Ami különösen jó ebben, az az, hogy a tegnapi nap folyamán megduplázódott az esély arra, hogy hangot adhassunk véleményünknek a szakmai beszélgetések keretében.

 

Kovács XRC Balázs és Lovas Péter fényes-hangos-tévés installációja ötletnek fura, a megvalósítás utána negyed óráig érdekes (a gyanútlan járókelőt, a tévék tetejére helyezett kamera ?mozgásérzékelője" által hangos zaj kísérte), majd a negyed óra elteltével sajnos szinte elviselhetetlenné vált a zúgásbúgás. Ekkor úgy éreztem, hogy legalább ezren vagyunk a gyárban, és mindenki a tévék előtt mászkál. Kicsit azért segített az idegek lenyugtatásában, hogy a gyárterem másik felén közben roppantmód igyekeztük hasznossá tenni magunkat a kihelyezett installáció keretein belül.

 

Aztán a rádiós workshop felénél az egyszer csak a fejünk mellé került hangfal gyakorlatilag lehetetlenné tette a verbális kommunikációt, de nemsokára elkezdődött a szakmai kerekasztal első része is a magyar filmek megjelenési lehetőségeiről. Személyes véleményem, hogy a daazo.com tényleg egy merész és kifejezetten hasznos kezdeményezés, bár én támogatnám, hogy legyen lehetőség arra, hogy a kisfilmeket nagyobb képaránnyal is meg lehessen tekinteni. Ezután (szinte törvényszerűen) megkezdődött a ?nem kapunk támogatást a rövidfilmekre" kesergés, ami az ilyen beszélgetések akkut betegsége. Nem feltétlenül szeretnék ennél jobban belemenni a kérdésbe, csak még annyira, hogy egyszer, mikor volt szerencsém beszélgetni Jancsó Miklóssal, ő azt mondta nekem, hogy ha folyton arra várok, hogy pénzt kapjak, akkor soha a büdös életbe' nem csinálok filmet.

 

A versenyfilmek harmadik blokkja szerintem eddig a legjobb, a zsűri szerint a legunalmasabb volt. Csátich Renátó: Emlékképek rövidfilmje című alkotása talán az eddigi legjobb a hazai produkciók közül, de úgy tűnik, a zsűri valahogy nem értékeli a kreatív, tartalmasabb munkákat. Számomra tökéletesen érthetetlen, hogy miért inkább a kísérletező, de rossz munkákat tartják a mezőny jobbik felének, míg a filmnyelvileg érettebb alkotásokról (félreértés ne essék, ezekből azért elég kevés van) szinte szó sem esik, vagy ha igen, akkor lehúzzák őket. Szép dolog a ?kortárs" gondolatok, de ez egy filmfesztivál.

bandi